Cambio
Olasz kártyajáték
Még egyetemi éveim alatt találkoztam ezzel a nagyon szórakoztató kártyajátékkal. Egy kedves olasz lány mutatta egy éjjeli fröccsözés alkalmával, de ennyi elég is a személyes érintettségről :)
Leírást nem igazán találni, ezért megosztom veletek.
A Cambio franciakártyával játszható, mondhatjuk partijátéknak is, nem hosszú, nem bonyolult, és nekem az a tapasztalatom, hogy még az is kedveli, aki egyébként nem szeret annyira társasozni.
Memória, memória, memória
A játék kelléke két pakli francia kártya jokerrel együtt. Ketten játszhatjuk egy paklival is. Hatnál többen már nagyon nehéz, egyszer játszottunk nyolcan is, ennél többen nem árt három paklival tolni. Merthogy a Cambio alapvetően a memóriára hajaz, de nem kell félni: én régebben játszottam házibuliban, és némi alkohol elfogyasztása után is simán működött.
Érdemes több kört játszani, az értékeket pedig írni kell, szóval papír, toll még szükséges.
Osztás
Tegyük fel, hárman ülünk le zsugázni. Ülhetünk a földre (ez főleg akkor szükséges, ha még többen játszunk), vagy olyan asztalhoz, ahol elérjük egymás lapjait. Az asztalon lehetőleg ne legyen terítő, mert majd tologatni, húzogatni kell a lapokat!
Minden játékos négy lapot kap az osztótól, melyet a képen látható módon leteszünk eléjük, lefelé fordítva. Középre kerül a pakli maradék része, hívjuk talonnak (szintén lefelé fordítva), egy lapot pedig felfordítunk és a talon mellé tesszük Ez lesz a dobókártyák helye.
Értékes lapok
Cél, hogy a játék végére az előtted lévő lapok értéke minél kevesebb legyen. Illetve előtted minél kevesebb lap legyen. Nézzük a lapok értékét:
piros (tehát kőr és káró) király: -1;
joker: 0;
ásztól tízig (színtől függetlenül): 1-10 (tehát az ász egyet, a kettes kettőt, a hármas hármat ér, stb.);
a bubi (vagy jumbó) és a dáma, színtől függetlenül, illetve fekete (tehát pikk és treff) király: 11.
Ha először játszotok, érdemes ezeket felírni egy jól látható helyre.
Akciókártyák
Mielőtt megismerkedünk a játék menetével, jegyezzük meg az úgynevezett akciókártyákat is.
Nyolcas: megnézheted egyik saját lapodat.
Kilences: megnézheted valaki másnak a kártyáját.
Tizes: kicserélhetsz két tetszőleges kártyát az asztalon lévők közül (az egyik lehet a te kártyád is, de azt is szabad, hogy két másik játékos két kártyáját cseréled ki);
Bubi: a fenti három együtt, tehát egy tetszőleges kártyát megnézhetsz a sajátjaid közül, egyet valaki máséból, két kártyát pedig kicserélhetsz.
A képen nem akciókártyát látsz, de érdemes tőle szabadulni, hiszen 11-et ér!
Kezdés előtt
Mielőtt elindul a parti, minden játékos megnézheti (pontosabban megnézi) az előtte lévő, lefordított kártyákból azt a kettőt, ami hozzá közelebb található. Minden játékos így tesz, tehát megnézi az alsó két kártyát: felemeli, és megfordítja maga felé, hogy a többiek ne lássák. Itt nagyon fontos két dolgot hangsúlyozni: meg kell jegyezni a lapokat, ez a játék egyik alapja. Később nem lehet, nincs apelláta, hogy jajj elfelejtettem, meg hasonlók. A másik pedig az (és ez a játék egészére vonatkozik), hogy nem mutatjuk egymásnak a lapjainkat, sőt, kifejezetten ügyeljünk rá, hogy a megnézett két lapot (illetve a játék további részében felhúzott lapokat) más ne lássa meg!
Miután megjegyeztük a két lapot, mindenki tegye vissza azt a helyére, lefordítva.
A fotó egy helytelen lapmegismerést mutat :)
Játékmenet
Mindig az óramutató járásával azonos irányban haladunk. Először az osztótól balra ülő játékos húz egy lapot a talonból. Megnézi, majd a lap típusától függően eldönti, mit csinál. Erre több lehetőség is kínálkozik:
- kicseréli egy saját lapjával;
- akciókártyaként használja;
- eldobja.
Csere-bere
Fentebb írtam, hogy a játék célja, hogy előtted minél kevesebb lap, illetve minél kevesebb érték legyen a lapokon összesen. Tehát ha húzol egy kártyát, és az kisebb értékű, mint amilyen az előtted lévő kártyáid bármelyike, akkor kicserélheted. Ez az egyik alapköve a játéknak, ezért kell nagyon jól memorizálni a kártyákat.
Eggyel fentebb látjátok: húztam egy hetest. Itt kicserélem a pikk tizesre, mivel emlékeztem rá. A hetes kisebb, jobban járok vele.
Ha akciókártyát húztál, értelemszerűen azt használd fel! Például egy bármilyen színű nyolcas felhúzása esetén már az egyik felső lapodat is megnézheted.
A lapot dobd a dobópakliba, ha egyik lehetőséggel sem kívánsz (tudsz) élni.
Az akciókártyát is ide dobd, miután felhasználtad.
Eldobás
Ha az egyik alapköve a játéknak a kártyáid memorizálása, akkor az eldobás a másik. Bármelyik lapodat ráteheted (vagy gyorsan rácsaphatod) egy ugyanolyan értékű lapra, melyet akár te, vagy egy másik játékostárs eldobott, azaz a dobópakliba helyezett. Viszont szemfüles légy, hiszen ez mindenkire érvényes: ha megelőznek, akkor csak a gyorsabb játékos szabadul meg a lapjától, te visszateszed a helyére. Azért különösen izgalmas az eldobás, mert két kimenetele lehet:
- Sikeres eldobás. Valamelyik játékostársad eldobott kártyájának (vagy az általad eldobott kártya) értéke megegyezik az általad választott lappal, és ezt még a következő játékos körének megkezdése előtt odaraktad. Ez esetben megszabadultál egy kártyától.
- Sikertelen eldobás. Nem egyeznek az értékek. Ekkor meg kell tartanod a lapot, és büntetésként még kell egy lapot húznod a talonból, és lefelé fordítva letenni a felső sorba.
Itt egy sikeres dobás: a másik tizesemet rácsaptam az általam cserélt tizesre. Így már csak három lap fekszik előttem. A lenti képen a tőlem balra ülő játékos próbálkozik, de ő rosszul emlékezett: tizes helyett nyolcast csap, ezért megtartja azt is és még büntetésből húz egy lapot a talonból.
Káosz a köbön
A Cambio különösen akkor válik érdekessé, amikor elkezdünk "akciózni". Már három játékos esetében is nagyon kell figyelni, hiszen más is elcserélheti a mi kártyánkat, mi magunk is cserélhetünk többször, esetleg elfelejtjük, mi hol található, stb. Lehet egymást "szívatni" azzal, hogy például egy tizes értékű lap birtokában kicseréljük két játékostársunk "ismert" lapjait... De térjünk vissza az eldobáshoz.
Eldobni egy másik játékos kártyáját is szabad: tegyük fel, hogy - a fenti példánál maradva - a egyik partnerünk lecsapja a másik partnerünk lapját. Tudja mi az, hiszen mi cseréltük ki, tőle került át máshoz. Ebben az esetben úgy módosul a szabály, hogy sikeres eldobás esetén az eldobó, az egyik lapját (bármelyiket) odateszi a társa lapjai mellé, akitől a kártyát felvette. Tehát neki kevesebb lesz, a társának ugyanannyi. Sikertelen eldobás esetén a társ is megtartja a lapot, az eldobó pedig húz még egyet büntetésből.
A játék vége és Cambio
Vége lesz a játéknak abban az esetben, ha valakinek elfogy az összes lapja. Így értelemszerűen nulla ponttal zár, és még felírunk neki mínusz öt győzelmi pontot. Aki bármikor úgy érzi, hogy előtte található a legkevesebb értékű lap, bemondhatja a Cambio-t. Ezt a játék folyamán bármikor meg lehet ejteni. Ebben az esetben még lemegy az adott kör ugyanazokkal a szabályokkal, viszont a Cambio-t bemondó védett, tehát az ő kártyáihoz már nem nyúlhatunk! A kör végeztével összeszámoljuk minden játékos lapjainak az értékét, majd felírjuk. Ha a Cambio-t bemondó rendelkezik a legkevesebb értékű lappal, akkor mindenki máshoz felírunk öt pontot pluszban. Viszont ha másvalakinek kevesebb a lapok értéke, akkor csak a Cambio-t bemondó kap tíz büntetőpontot a felírtakon kívül.
Kellemes szórakozást!
Szellemi tulajdon
Az oldalon szereplő arculat és tartalmak - ide értve különösen a saját tervezésű játékokat, azok neveit, játékszabályát, grafikai elemeit és fotóit - a TOMIGÉM védjegy, azaz Horkai Tamás szerzői jogok által védett munkái, ezért tilos azok bármilyen felhasználása, vagy engedély nélküli másolása, és a polgári törvénykönyvben illetve a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítését vonja maga után!