Kocka - nem póker, nem huszonegy
Talán Hollandia
Ez az izgalmas kockajáték állítólag Hollandiából származik. Hat darab egyforma, hatoldalú kockával játszható, ketten-hárman vagy ahányan vagyunk. Szükséges még egy füzet vagy akár egy darab papír, amire felírjuk a pontokat. Illetve jelöljünk ki egy játékost, aki vezeti a játék állását.
A játék célja pontok gyűjtése, ezen belül pedig előbb elérni a kétezerötszáz pontot (hogy „sorozni” tudjunk – erről később), majd elsőként elérni a tízezer pontot vagy még többet, s így megnyerni a játékot.
A játékosok egymás után következnek. Lehet az óra járása az irány. Egy játékos köre addig tart, amíg értékelhető kockát dob. Amennyiben az adott dobásban minden kocka értéktelen, a következő játékos dob.
Dobott értékek
A kockák egyenként vagy csoportonként különféle értékkel bírnak: az egyes százat ér, az ötös ötvenet. Ha a dobás alkalmával három kocka egyforma értéket mutat, akkor az értéket megszorozzuk százzal: három kettes kétszázat, három hármas háromszázat, és így tovább. Az egyetlen kivétel az egyes: három egyes ezret ér. A kétezerötszáz pont eléréséig (tehát ameddig nem tudunk sorozni) az egy vagy két darab kettes, hármas, négyes vagy hatos nem ér semmit. Ha sort dobunk kézből (tehát rögtön, a hat kockával egyszerre), azaz egy darab egyest, egy darab kettest, egy darab hármast, és így tovább dobunk, ez az egész játék folyamán ezerötszáz pontot ér.
Ha a játékos először dob, akkor a dobás után megnézi a kockáit: célszerű „kivenni” az egyest, vagy egyeseket, ha van közte ilyen. Ezek ugyanis egyenként százat érnek. Ha nincs egyes, az ötöst kell figyelni: ez ugyanis ötvenet ér, és így tovább. Ha semmi értékelhető nincs (tehát sem egyes, sem ötös, sem három egyforma), akkor a másik játékos következik. A képen egy sort látunk.
Fontos szabályok sorozásig, 2500 pontig
A fentebb leírt értékek számításánál lényeges, hogy háromszázötven a minimum összeg, amit felírathatunk. Ha nem dobtunk egyszerre vagy akár többszöri dobásból ennyit, akkor nem tudunk semmit felíratni.
A játékban a kockát kivenni azt jelenti, hogy félretesszük, vagy a dobótálcából kiszedjük, mint értéket képviselő kockát. A kiszedett kockával a körünkben már nem dobunk, hanem csak a megmaradtakkal. A maradék kockákkal újra dobunk, és ha a dobás eredményes, akkor ennek értékét hozzáadjuk a kiszedett kockák értékéhez és az összeadott értéket íratjuk fel. Aztán ismét dobhatunk, ha így döntünk vagy ha még nem értük el a háromszázötven pontot.
Ha a dobás során - akár első dobásként, a hat kockával egyszerre - nem dobunk semmiféle értéket, akkor rögtön a kövező játékos jön.
A képen egy olyan dobást látunk, ahol kiveszünk két egyest (ez kétszázat ér), a maradék négy kockával pedig újra dobhatunk.
Tele és bukó
Ennek a kockajátéknak talán ez a két legfontosabb és legizgalmasabb szabálya. Fentebb láttátok, hogy mindig dobhatunk a még aktív kockákkal egészen addig, míg értékelhetőt dobunk. Ugyanakkor ez veszélyes játék: ha az utolsó dobásból nem tudunk semmit kiszedni, tehát nincs értékelhető kocka, akkor bukjuk az egészet, tehát azt is, amit eddig gyűjtögettünk.
Akár először dobunk, akár ha már szedtünk ki kockát, előfodulhat, hogy mindegyik kockánk értékes. Ekkor tele vagyunk, azaz kötelező ismét dobnunk, mind a hat kockával. Tehát nem állhatunk meg, nem írathatjuk fel az eddigieket. Ha ezek után nem dobunk semmit, akkor itt is buktuk az egészet, a következő játékos dobhat.
Balra látható egy tele dobás: a három hatos kiszedése után második dobásként három hármas az eredmény, így összesen kilencszáznál tartunk. De kötelező újra dobnunk, mivel minden kockánk értékes.
Sorozás után
Ha elértük vagy meghaladtuk a 2500 pontot, akkor az értékeket író játékos ezt jelzi, azaz bemondja, hogy 2500 pont, sorozhatsz. Ez fontos, hiszen így a játékos, és a többiek is tudják. Sorozás után jelentősen módosul a játékszabály: ezután már bármilyen kockát ki lehet szedni, nem szükséges egyesnek, ötösnek, vagy három egyformának lennie az elsőnek dobott hat kocka között. Azaz kiszedhetünk az első dobásunkból akár két darab négyest is, vagy egy darab hatost is (amennyiben van közte természetesen). Viszont lényeges, hogy a "megsorozni" kívánt kockatípus kiválasztása végleges: egy darab hatos kiszedése esetén a második körben, az öt dobott kockából már csak hatosokat szedhetjük ki. Ha nincs közte, akkor bukó, jön a következő. Ha van közte hatos, akkor megyünk tovább. A cél: bármilyen, hat darab azonos értékű kocka összegyűjtése egy vagy több dobásból. A fotón látható öt darab hatos és egy egyes. Mivel az első és második dobásban is két hatost tudtunk kiszedni, harmadszorra az egy hatos és egyes semmit sem ér.
Számolás
A sorozás utáni számolás a következő: hat darab kettes kétezret, hat darab hármas háromezret ér, és így tovább. Az egyetlen kivétel az egyes: ha valaki egy vagy több dobásból kidobja a hat darab egyest, akkor tízezer pontot szerez, és megnyeri a játékot. Feltéve, ha a következő dobásában - mivel muszáj újra dobnia, tele van - lesz értékelhető kockája.
Érthető okokból a legtöbben az egyesre hajtunk: ez a kocka képvisel igazán értéket akár sorozás előtt, vagy akár utána. Arra figyeljünk, ha még nem értük el a kétezer-ötszáz pontot, hiába dobunk hat egyest akár egy dobásból, csak kétezer pontot írathatunk fel!
Tegyük fel, dobunk egy sort, ez ezerötszáz pontot ér. A kötelező újradobás alkalmával két ötösünk lett (ami egyenként ötvenet ér), a többi kocka értékelhetetlen. Így feliratunk ezerhatszáz pontot.
Joker
Minden esetben (sorozás után), amikor arra játszunk, hogy kidobjunk hat egyező értéket képviselő kockát, lehetőségünk nyílik arra, hogy bemondjuk a joker számot. Ezt az utolsó dobás esetén tehetjük meg, és csakis akkor, ha már az adott kockából ötöt sikerült kidobnunk. Ekkor - még az utolsó dobás előtt - mondhatunk egy jokert, azaz megnevezünk egy másik értéket, mint amit gyűjtünk. Így nem csak akkor érhetjük el a hat egyforma kockát és a vele járó pontokat, ha minden kocka azonos, hanem akkor is, ha az utolsó kockánkkal pont a jokert dobjuk.
Fotó: az első dobás alkalmával kiszedtünk három négyest, második dobásként dobunk két négyest és egy egyest. Kiszedjük a két négyest, tehát összesen öt darab, négyest mutató kockánk oldalt pihen. Bemondjuk jokernek a kettest. Kidobtuk, tehát megvan a négyezer pont. Viszont ismét kötelező újra dobnunk, hiszen tele vagyunk! Ha ekkor semmi értékelhetőt nem dobtunk, na az csöcs.
Csöcs
Mivel egy kockajátékról beszélünk, amit sokszor kikötőkben játszottak, ezért ennél sokkal erősebb szavakat is használhattak a kedves tengerészek.
A csöcs eredetéről nem tudunk sokat, még az is lehet, hogy mi találtuk ki és kezdtük el használni. Jelentése annyit tesz: nagy pech.
Egy példa: Tegyük fel, négyezer pontnál járunk, az első dobásból pedig kiszedünk két hatost. Miért? Mert ha sikerül kidobnunk hat darab hatost, akkor legalább hatezer pont felírásával elérjük a tízezer pontot és nyerünk. A képen a második dobás látható: minden van, de hatos nincs, viszont hiába dobtunk egyest és ötöst is, nem szedhetjük ki, hiszen a kiszedett két hatos önmagában semmit sem ér. Na ez a csöcs.
Merészek és fontolva haladók
Úgy vettem észre, hogy alapvetően kettő féle játékstílus azonosítható. Az egyik típusba azok tartoznak, akik mindig kockáztatnak, már a játék elején (amikor adódik erre lehetőségük) szeretnének egyesekkel nyerni. Kisebb pontokat fel sem íratnak, inkább kockáztatnak és vállalják az esetleges bukót. A másik típus ennek a szöges ellentéte: Minden apró pontot felírat, még abban az esetben is, amikor sorozhatna.
A képen egy fontolva haladó játékos dobása látható: a három egyes ezer pontot ér, a két ötös százat, az egy darab kettes így semmit. Nem megy tovább a körében, nem szedi ki a három egyest, és - a maradék három kockával újra dobva - rámegy a tízezer pontra, hanem felírat ezeregyszáz pontot.
Mondhatjuk, hogy gyáva, de ez nem igaz: ezzel a stratégiával is simán lehet nyerni. Jó játékot és tartalmas időtöltést kívánok nektek!
Szellemi tulajdon
Az oldalon szereplő arculat és tartalmak - ide értve különösen a saját tervezésű játékokat, azok neveit, játékszabályát, grafikai elemeit és fotóit - a TOMIGÉM védjegy, azaz Horkai Tamás szerzői jogok által védett munkái, ezért tilos azok bármilyen felhasználása, vagy engedély nélküli másolása, és a polgári törvénykönyvben illetve a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítését vonja maga után!